Majk

A kolostor története

Az Árpád-korban a Vértes vidéke a Csákok hatalmi övezetéhez tartozott. Várak egész sora épült (Csákvár, Gesztes, Vitány). 1281-ben említik Majkon a premontreiek kolostorát. Buda török kézre kerülése (1541) után a török veszély miatt a szerzetesek elmenekültek, a kolostor épületei romba dőltek. A 17. században többször változtak a terület birtokosai. 1927-ben vétel útján került az 1200 hold területű uradalom a gróf Eszterházyak kezébe. Az elnéptelenedett vidékre szlovák és német telepeseket hozott gr. Eszterházy József, s ide hívta a kamalduli szerzeteseket is. Ez a már akkor hét évszázados múlttal rendelkező, itáliai eredetű szerzetesrend a 17. század végén jelent meg Magyarországon. Fogadalmaik között különlegesnek számított a „némaság”. Beszélniük (a perjel engedélyével) évente két alkalommal volt szabad, 3-3 napig. Napjaikat elmélkedéssel, meg kertjeik művelésével, a műhelyekben való munkálkodással töltötték. Külön-külön cellákban laktak.

Az alapítás

A Bécs melletti kahlenbergi kamalduli remeteségnek élén magyar ember állt 1731-ben: Radossányi László. Kéry Ádám Somló várát, egy hozzá tartozó birtokot meg pénzt ajánlott, hogy ott építsék föl rendházukat. Az adomány azonban a vállalkozáshoz nem volt elegendő. Gróf Eszterházy ajánlata: Majkpuszta az ottani rommal, Oroszlánkő és Gesztes várának kőanyaga, további építőanyagok és munkások – együttesen jobb ajánlatnak tűnt, ezért Radossányi ezt fogadta el (1733). Az itáliai anyakolostor mintájára épült föl a remetetelep, Franz Anton Pilgram bécsi építész tervei szerint. Ő vezette a munkálatokat 1734-1761 között. Halála után Eszterházy jeles építésze, Fellner Jakab is dolgozott a munkálatok befejező szakaszában. A templom építése 1770-ben fejeződött be (többszöri leállás után). 1771-re elkészült minden épület.

A kolostor további története napjainkig

A 17 remetelakot az egyes cellaházak költségeit álló főúri családok (Eszterházy, Erdődy, Gyulay, Cziráky, stb.) címerei díszítik. Minden házban volt dolgozószoba, hálószoba, kápolna és kamra. Alig egy évtized telt el, s II. József császár föloszlatta a rendet. A templomot megfosztották fölszentelt jellegétől, majd két tornya kivételével le is bontották. Az ingóságok árverésre kerültek, vagy széthordták őket a környező településekre. A puszta kincstári tulajdon lett. 1806-ban gr. Eszterházy Károlymegvette Majkpusztát és ettől kezdve bérlők gazdálkodtak rajta. A főépületet kastéllyá alakították át (1860), s az Esterházy család 1945-ig birtokolta. A családból utoljára gr. Eszterházy Móricné lakott Majkon (1973-ig). Az épületeket lakásként hasznosították. 1961/62-ben került sor az első épület-felújításokra, majd az 1970/80-as évektől indultak meg a nagyobb munkálatok. A főkaputól balra lévő sorban a 6. cella ma múzeum, oromzatán a Baranyiak címere látható. Úgy rendezték be, ahogyan valaha a remete-lakok kinézhettek. A remeteházak ma üdülőként szolgálnak. Az udvaron nyaranta koncerteket rendeznek. A templom órája Esterházy Pál Harmonia coelestis címmel komponált zenedarabjait játssza

Forrás: Wikipedia